8. fejezet. :)

Sziasztok! Itt a rész és szülinapom alkalmából akartam ma kirakni. Ez egy ajándék tőlem nektek! :) ♥ Az előző részhez kaptam 5 komit és most már 6 feliratkozóm is van. Köszönöm nektek!! :))) ♥♥A következő részt 4 komi +1 feliratkozó után hozom!!!! :) ♥ Addig is pedig jó olvasását ehhez és kérnélek titeket, hogy fejtsétek ki a véleményeteket. Lehet az jó vagy rossz, csak építkezni tudok majd belőle!!!!



swagmaster*: Valahogy fel kell csigázni az olvasókat. :D Igyekeztem, ahogy csak tudtam. ♥
Vanessza: Köszönöm szépen, én is téged! :) ♥
egy lány:) : Hát most majd kiderül tévedtél-e. :D És hát titkokat még mindig nem árulhatok el..:P Siettem! :) ♥
Niksiie: Köszönöm, hogy itt is velem vagy és hogy a másikat is nézed. :) ♥ És meg is hoztam az új részt.
Névtelen: Julcsi siettem, de ahogy mondtam, szülinapomon hozok részt. :) és így is lett. :D remélem tetszik. :) ♥

ITT AZ IDŐ, HOGY ÚJRA BOLDOG LEGYEK!

Az ajtóban Liam aggódó arcával találtam szembe magam. Hirtelen nem tudtam mit csináljak, majd pár perccel később leesett, hogy talán be kéne hívni. 

- Gyere be. - tártam ki jobban az ajtót, hogy be tudjon jönni, majd a nappaliba mentünk. 

- Sophie. - nézett rám aggódva. - Nem kertelek. Valójában miattad és Zayn miatt vagyok itt. - kezdett bele, én meg sóhajtottam egyet. Eleanor egy kicsit pletykás, de ettől függetlenül szeretem. - Tudom, hogy milyen Zayn ha nőkről van szó. DE hidd el, hogy nem az a rendes énje. - halványan elmosolyodtam erre a mondatára. - Hidd el, hogy nem bántana sohase. - bizonygatta. Próbáltam hinni neki, de bármennyire is szeretem Zaynt, a csuklómon van a bizonyíték, hogy de... bántana... 

- Liam, nézd. Én ezeket tudom. - ahogy kimondtam, láthatóan megkönnyebbült. - De ezt... - vettem le a csuklómról a vizes rongyot és megmutattam neki a lila, megzúzódott felületet. - Nem csinálhatta véletlenül. - simított végig a sebes, feldagadt bőrön és szemében megbánás tükröződött, pedig Zayn csinálta. 

- Sajnálom. - kötözte vissza, én meg megráztam a fejem. Elmosolyodtam majd megöleltem Liamet, miután végzett. Csak azért képes volt idejönni, hogy kibékítsen minket. Hihetetlen nagy szíve van! 

- Köszönöm, de nem kell. - ültem vissza vele szembe, majd kelhettem is fel, mert csengettek. Odamentem, erőltettem magamra egy halvány mosolyt majd kinyitottam. 

- Szia. - köszöntöttem halkan, mikor megláttam az ajtó előtt ácsorgó személyt. - Gyere be. - invitáltam beljebb, majd szintén a nappaliban kötöttünk ki. Amikor Liam meglátott minket, már ugrott is fel. 

- Akkor én megyek is. - jött oda és megölelt bátorításképp és közben egy 'hajrá'-t súgott a fülembe. Zaynnel lepacsiztak majd már el is tűnt. Ahogy Liam becsukta az ajtót, Zayn magához ölelt. Fejem vállába fúrtam és mélyet szippantottam illatából. Ebben az ölelésben benne volt minden. Éreztem rajta, hogy bánja amit tett. Éreztem, hogy ha tudná visszacsinálná. Benne volt az elmúlt két nap, de a legfontosabb talán a gyengédség. Egy kicsit eltolt magától és megfogta mind két kezem, majd a csuklómon lévő csuklószorítóra tévedt tekintete. Óvatosan lehúzta, majd a vizes ruhát is letekerte és mikor meglátta mit művelt velem szemében rémület tükröződött. Elakartam húzni karomat, de nem engedte. Óvatosan ajkaihoz emelte őket majd gyenge csókot lehelt ujjai nyomára. Belebizsergett egész testem apró mozdulataiba és térdeim megremegtek. 

- Sophie. - nézett rám és csak akkor láttam meg szeme sarkában a könnyeket. - Nagyon sajnálom. Nem tudom miért változtam meg olyan hirtelen. Nem akartam! - Engedte el a kezeimet majd sajátjait a derekamra kulcsolta. - Tudom, hogy nem szereted ha erőszakos vagyok és ha uralkodni akarok feletted, erre már rájöttem. Tényleg sajnálom a reggeli incidenst. - hajtotta le a fejét, én meg  halványan elmosolyodtam majd nyomtam egy puszit arcára. Meglepődött reakciómon és óvatosan nézett szemembe.
- Zayn. - sóhajtottam egyet, így is időt nyerve, hogy összegezzem a gondolataimat. - Nem haragszom rád, de nem is rajongok ezért az oldaladért. Utálom ha valamit rám erőszakolnak, ha akaratom ellenére kell csinálnom valamit vagy ha éppen nem törődnek velem annyira, hogy észrevegyék, hogy akkor abban a percben nem játszom... - ahogy ezeket részleteztem, láttam rajta, hogy érti mire célzok. - Nem utállak, sőt szeretlek, de így nem tudok megmaradni melletted. Honnan tudjam mikor fogsz újra erőszakos lenni? Nem szeretnék félelemben élni... - ültem le a kanapéra, jelezve, hogy nagyjából mindent elmondtam. De tudtam, hogy most kell vallanom, mert ha nem, máskor nem fogom tudni megtenni. Még van elég erőm hozzá. - Hihetetlen, hogy fájdalmat okoztál nekem, de az még inkább, hogy én még ezek után is szeretlek. - ahogy kimondtam Zayn felkapta a fejét és odajött hozzám majd megállt előttem. Felemeltem a buksim, mire felhúzott magához és ajkaimra tapadt. Megbocsátottam neki és ezt érezte rajtam, mert olyan közel vont testéhez, amennyire az lehetséges volt. Belevesztem csókunkba, aminek hatására gyomromban ezer és ezer lepke röpködött öngyilkossági kísérletet végighajtva, térdeim megrogytak és szívem hevesen kalapált.
- Sophie ha megígérem, hogy soha többet nem teszek ilyet vagy ehhez hasonlót és eltüntetem a durva oldalam, lennél a barátnőm? - nézett mélyen a szemembe, mire megráztam a fejem. Szemei elkerekedtek, én meg gyorsan tátottam a szám a magyarázatra.
- Ha feltételek kellenek, már régen rossz. - kezdtem bele, majd arcát figyeltem. Némán bólintott, mire arcát kezeim közé fogtam és kényszerítettem, hogy most ő nézzen az én szemembe. - Leszek a barátnőd feltételek nélkül, rendben? - kérdeztem halvány mosollyal az arcomon, mire hihetetlenül felnevetett és tarkómnál fogva magához vont még egy hosszú, forró csókra. Talán megbánom, hogy ilyen hamar megadtam neki magam. Kitudja.... de egyet biztosra tudok. SZERETEM!
- Köszönöm! - nézett mosolyogva a szemembe, mire villantottam egy 100 wattos mosolyt. Ahogy megöleltem, apu belépett az ajtón.
- Sziasztok! - csatlakozott az ölelésünkhöz, így már hárman álltunk a nappali közepén. - Na, de Zayn menj a lányom közeléből. - engedett el minket és szigorú arccal meredt Zaynre. Szemeim kitágultak és afféle "ne már" fejjel fordultam apu felé. Zayn sem értett semmit, hiszen apuval tegnap nagyon jól kijöttek. - Csak vicceltem. - nevette el magát apa, mire egy megkönnyebbült sóhaj hagyta el számat.
- Apu. - öleltem meg újra majd miután elengedtem, felmentem az emeltre, egyedül hagyva Zaynnel.  Fenn ledőltem az ágyamra és a plafont kezdtem bámulni széles mosollyal az arcomon. Sok volt nekem ez a mai nap... Ma volt minden. Vallomás, veszekedés és kibékülés... szerintem egy nap ennyi különfélét nem érezhet egy ember. - Ez már nem egészséges. - beszéltem magamban, majd a csörgő telefonom után nyúltam, de egy sikeres mozdulattal leestem az ágyról. Ilyen az én formám. Az ágyamon eszméletlen hangerővel üvöltött Demi Lovato-tól a Heart Attack. Gyorsan felpattantam majd a fülemhez kaptam a telóm.
- Szia Sophie. - hallottam meg Tessa hangját. - Csak szólok, hogy 2 perc és nálatok vagyunk. - hallottam a hangján, hogy mosolyog.
- Vagytok? Kikkel jössz? - húztam össze a szemöldököm és vártam a válaszára.
- A srácokkal és a csajokkal. - felelte lazán majd hallottam, hogy nekiállnak kiabálni a háttérben. Elnevettem magam a beszólásokon, majd miután elköszöntem, letettem a telefont. Leszaladtam a földszintre és Zaynéket kerestem, akik a konyhában ültek és beszélgettek. Az ajtófélfának támaszkodva hallgattam őket.
- Remélem tudod, hogy Sophienak te vagy az első barátja. - nézett apu Zaynre, én meg elvörösödhettem, mert arcom lángolt, mintha muszáj lett volna neki.
- Igen, tudom. - felelte Zayn nyugalommal a hangjában. - De ez csak jó. Legalább is szerintem. - halványan mosolygott majd felém kapta fejét. Kinyújtotta a kezét, jelezve, hogy menjek oda. Eleget tettem kérésének és odasétáltam mellé, majd leültem egy székre.
- A fiúk és a lányok is mindjárt jönnek. - jelentettem be, mire Zayn bólintott, apu meg nem akadt ki rajta. Pedig eddig csak Tessa és a húga szoktak átjönni, most viszont leszünk egypáran. De szerintem örül neki, hogy végre élem egy kicsit az életem. Most kezdtem el belátni, hogy ez a két év önsanyargatás volt... Igen, hiányzik anyu. Nagyon is, de az élet megy tovább és tudom, hogy fentről figyel engem és mindent megtesz, hogy segítsen.
- Sophie én holnap elutazom egy hétre... - vágta közbe apu, mire kikerekedtek a szemeim.
- Hova mész? - kérdeztem vissza gyorsan, majd éreztem egy kezet a combomon és felnéztem Zaynre. Rám mosolygott, amiből azt vettem le, hogy már kitalálta a következő heti programom.
- El kell repülnöm Las Vegasba, mert valami megbeszélés lesz a cégnél, amihez mi tartozunk. Szóval ha nem lenne gond akkor Zaynnél lennél. Az előbb megbeszéltünk mindent. - összenéztek egy pillanatra és tekintetükben bizalmat láttam. Megvontam a vállam, majd felugrottam a helyemről, mert csengettek. Odaszaladtam a bejárati ajtóhoz és kinyitottam, mire Loui, Harry és Niall felkaptak és levegőben tartva futottak velem.
- Tegyetek már le! Ledobtok! - visítoztam, mint a fába szorult féreg, de ők csak azért se tettek le. - Halljátok! - de ahogy ezt kimondtam, abban a pillanatban Loui megbotlott és elengedett, aminek köszönhetően Harry és Niall elvesztették az egyensúlyukat és a nappali kellős közepén egymás hegyén-hátán feküdtünk. - Idióta barmok! - nevettem együtt velük és próbáltam feltápászkodni, de valaki a lábamon időzött, így csak nyöszörögtem egy sort, mert eléggé beütöttem az oldalam.
- Mit csináltok? - kérdezte Zayn komoly fejjel, mikor látta, hogy én fekszem alul... Loui az egyik lábamon, Harry a másikon és Niall meg keresztbe a derekamon.
- Grillezünk, miért minek látszik? - vetette oda Harry flegmán, majd végre leszállt rólam és segített Louisnak és Niallnak is. Két erős kar segített felállnom a földről és mikor felnéztem Zayn ijedt tekintetével találtam szembe magam.
- Nyugi. Minden rendben. - mosolyogtam egy halványat, mert nem akartam, hogy nekiessen a fiúknak, pedig az oldalam iszonyatosan fájt. Így legalább nem a csuklómra figyelek majd.
- Biztos? - aggódó szemekkel nézett végig rajtam, én meg bólintottam. Arca megenyhült és magához húzott egy rövid csókra, azért még is csak tolerálni kell a többieket. Mosolyogva váltam el tőle, mert a többiek hangos "hú"-zásba kezdtek.
- Ááááá. - ugrott a nyakamba Tessa, Eleanor és Danielle, aminek köszönhetően újra a földön kötöttünk ki és amilyen peches vagyok, pont ugyanarra az oldalamra estem. Felszisszentem majd elnevettem magam és megöleltem a lányokat.
- Én is titeket, de megint én vagyok alul. - löktem le magamról őket, mire felkacagtunk és feltápászkodtunk a talajról.
- Sophie szerintem te szeretsz alul lenni. - veregette meg a vállam Niall, mire fejbe kólintottam. A többiek kinevették majd leültünk a nappaliba a kanapékra. Zayn szorosan magához húzott és nyomott egy puszit a fejemre. Mosolyogva figyeltem mindenkit, de gondolhattam volna, hogy még csak most jönnek a keresztkérdések.
- Akkor ti most együtt vagytok? - kérdezte Tess hatalmas vigyorral az arcán, mire egyszerre bólintottunk. Elismerő pillantásokat kaptunk, mire én elvörösödtem és belefúrtam a fejem Zayn vállába. Halkan felkuncogott és végigsimított hátamon, amitől bizsergés futott át testemen. Elmosolyodtam majd ránéztem a többiekre és csak akkor tűnt fel Tessa és Harry összefonódott keze.
- Khm... - köszörültem meg a torkom, mire felém kapták a fejüket. - És ti? - kérdeztem vigyorogva, mire Tess fülig vörösödött és bólintott. Eleanor és Danielle afféle "mi erről miért nem tudtunk már" fejjel néztek rá, mire barátnőm közelebb bújt Haroldhoz. Kinevettük egymást, majd rájöttünk, hogy már csak egy emberünk szingli, Niall. De ahogy elnéztem ő sem sokáig lesz már facér, mert igen bújta a telefonját és bőszen nyomkodta.
- Sophie, én felmegyek, összepakolok ti maradjatok csak és érezzétek jól magatok. - indult el az emeletre, mi meg skandáltunk egy "oké"-t.
- Na mit csináljunk? - néztem körbe, mire a legtöbbet megvonták a vállukat.
- Üvegezés? - pattant fel Loui és meg se várta a válaszunkat, már rohant is egy üres üvegért. Vigyorogva ingattam a fejem, majd leültünk a földre egy körbe és vártuk Louit. Miért érzem azt, hogy ez nem volt jó ötlet? - Itt is vagyok! - ült le Eleanor és Harry közé, majd középre rakta az üveget. - Akkor Louisosan játsszuk. Aki nem felel a kérdésre vagy nem csinálja meg a feladatát az mindig levesz egy ruhadarabot.
- Legyen. - ment bele Niall és Harry egyszerre. Mi lányok összenéztünk, mert hát nem volt valami sok ruha rajtunk... Időközben a többiek is beleegyezte, csak mi maradtunk. De Tessa és Eleanor bólintottak először, mi pedig Danival gondolkodtunk.
- Ajj... oké. - adtuk be a derekunkat, majd Loui megpörgette az üveget. Mindenki feszült figyelemmel kísérte a pörgő tárgyat, ami végül Liamet szemelte ki magának.
- Felelsz vagy mersz? - kérdezte Loui csillogó szemekkel. Gyermekded lélek.
- Mivel még az elején vagyunk, így felelek. - mosolygott halványan Liam, mire Loui gondolkodni kezdett. Zayn átölelte a derekam és közelebb húzott magához, amíg barátunknál kattogtak a kerekek.
- Hogyha választanod kéne Danielle és köztem ki lenne az? - rebegtette a szempilláit, mire mind felnevettünk. Liam fogta a fejét és sírós szemekkel nézett Louira.
- Hát ez nehéz döntés lesz.... de ha azt nézem, hogy Danielle aranyos, kedves, okos és nem utolsó sorban jól néz ki, így őt választom. Sajnálom, de elhagylak. - szipogott, majd Dani-hoz bújt, aki nyomott egy puszit a homlokára.
- Megjegyeztem! Többet nem kapsz répát! - na itt én már teljesen kész voltam. Felnevettem majd fejem Zayn vállába fúrtam.
- Már most végem van, mi lesz még ezután? - néztem rá vigyorogva, mire ő megvonta a vállát és adott egy puszit.
- Na, pörgetek. - azzal már forgott is köztünk az üveg, ami Harryt szúrta ki. - Felelsz vagy mersz? - kérdezte Liam sunyi arccal, amit eddig még tőle sose láttam.
- Merek. - felelte halál nyugodtan Harry, mire Liam agya kattogni kezdett. Már előre féltem, hogy mit talál ki, hiszen az előbb is lazán beoltotta Louit, minden erőlködés nélkül.
- Holnap délig nem csókolhatod meg Tessát és nem alhattok együtt egy ágyban. Ha még is megtörténne valami ezek közül, kivasalhatom a hajad. - vigyorgott pimaszul, mire Haroldtól egy gonosz tekintetet kapott válaszul. Tessa egy "ezt még megbosszulom" fejjel meredt Liamre, aki csak megvonta a vállát, majd lepacsizott Zaynnel.
- Gonoszak vagytok! - néztem rájuk szigorúan, amihez Danielle és Eleanor is csatlakoztak. A fiúk csak vigyorogtak ezen az egészen, majd Harry megpörgette a palackot. Nagy mázlimra nálam állt meg. Felsóhajtottam és már most gondolkodtam azon, hogy mit választok.
- A kérdés a szokásos. - kacsintott rám Harry, mire én morfondíroztam, hogy mit válasszak. Ha felelek akkor úgy is Zaynnel kapcsolatos lesz a kérdés, de ha merek.... kitudja. Próba cseresznye.
- Merek. - jelentettem ki félénken, Harry pedig pimaszul vigyorgott. Ez már az a pillanat volt, amikor megbántam, hogy ezt választottam.
- Sophie. Egy napig Zayn rabszolgája leszel. - nézett ránk kajánul, mire én összeráncoltam a szemöldököm. - Ez annyit tesz, hogy teljesíted a kéréseit bármi is legyen az. - kacsintott, én meg a tenyerembe temettem az arcom.
- Nem muszáj belemenned, de akkor le kell venned valamit. Amúgy meg semmi olyat nem fogok kérni. - suttogta a fülembe Zayn, mire bólintottam, jelezve, hogy legyen.
- De most én jövök. - pörgettem meg az üveget, ami nagy szerencsémre Tessánál állt meg.
- Jaj. - felelte rögtön, mire én elmosolyodtam. De most nem akartam gonosz lenni vele, bármit fog választani, mert annyira nem vagyok kegyetlen, hogy már az első alkalommal leégessem Harry előtt.
- Nyugi. Felelsz vagy mersz?
- Felelek. - vágta rá egyből, mire már kattogott is az agyam, hogy mit kérdezhetnék. Mivel én már eléggé ismerem, így szinte mindent tudok róla, de a többiek nem.
- Első csók. Kivel, mikor és hol? - tettem fel a kérdést, amire én tudom a választ, de mások nem.
- De hiszen ezt tudod. - nézett rám felvont szemöldökkel.
- Igen, de más nem. És különben sem tudnék semmit kérdezni. Túlságosan is ismerlek. - kacsintottam rá és nekidőltem Zayn vállának, várva Tessa válaszát.
- Az első csókom 14 évesen volt a parkban és a srácot Gregnek hívták. - válaszolt a feltett kérdéseimre, majd már pörgette is az üveget. Tudom, hogy Tess idióta, így képes nagy baromságokat is kitalálni, szóval nem szerettem volna, ha engem pörget ki, de szerencsémre Loui lett az.
- Merek. - meg se várta a kérdést és szerintem rosszul tette. Tessa arckifejezése nem volt szívhez szóló, szóval már előre féltettem Louit.
- Akkor te ma az udvaron alszol két pokróccal maximum és az öltözéked pedig legyen egy miniszoknya, amit majd Sophie ad, valamint egy bikini felső. - vigyorgott gonoszul, de ahogy láttam  nem igazán hatotta meg Louit. Valahogy éreztem, hogy ennek még itt nincs vége, de ezt nem most fogjuk megtudni.
- Felelsz vagy mersz? - kérdezte Louis Niallt, mert közben ő rá került a sor.
- Merek. - vágta rá bátran, mire a mi viccmesterünk felpattant a helyéről és megcélozta a konyhánkat.
- Sophie segítenél egy kicsit? - kiabált vissza, mire felkeltem és utána siettem. A konyhában már rendetlenség volt. Előpakolt szinte mindent, amit csak talált. - Csinálunk Niallnek egy mindent bele szendvicset, jó? - kérdezte vigyorogva, mire én fintorogva néztem az éppen készülő kotyvalékra. Az alján joghurt volt vaj helyett, aztán valami paprikás szalámi, majonéz, gabonapehely és még csak ennyi volt meg.
- Jó. Csináljuk. - adtam be a derekam és beálltam mellé. Amit csak találtunk beledobáltuk. Nutella, savanyú uborka, tejszínhab, ketchup, sajt és végül Loui rakott rá egy sárgarépát. Rátettük a zsemle tetejét és egy kistányérra pakoltuk. Kirázott a hideg már a gondolattól is, hogy ezt meg kell ennie a mi kis ír manónknak.
- Itt vagyunk. - ültünk vissza a helyünkre és Niall elé raktuk a tányért. - Ez egy Sophie és Loui féle specialitás. Minimum két harapást enned kell belőle. - adta ki az utasításokat Louis, én meg a tenyerembe temettem az arcom és nevettem. - Na lássuk. - noszogatták szegény Niallt, én meg felemeltem a buksim és fintorogva néztem a gyártmányra. Niall lazán megfogta és beleharapott. Még nézni is rossz volt.
- Fúúj. - mondtuk egyszerre a lányokkal, a fiúk meg nevettek.
- Nem is olyan rossz. - nyammogta Niall, nekem pedig felfordult a gyomrom.
- Meg ne edd. - vettem ki a kezéből és vissza kivittem a konyhába. Hallottam. ahogy utánam kiabál, hogy "add vissza", de nem. Én ilyet nem etetek meg senkivel sem. Undorító és ha nem akarjuk, hogy holnap az egész napot a WC-n töltse, akkor nem eszi meg. - Na pörgess és ne hisztizz. - szóltam rá, ő meg vágott egy grimaszt és tette, amit mondtam.
- Merek. - már válaszolt is Zayn, mert most ő következett.
- Sophie legcikisebb ruhájában, cipőjében és sminkben kell szerelmet vallanod az utcán egy fiúnak. - adta ki az utasításokat, én meg nevetve indultam el az emeletre és húztam magam után Zaynt, aki bosszúsan morgott egyet. Fenn bevágtattunk a szobámba és beálltam a szekrényem elé. Tudtam mit fogok ráadni, hiszen nekem is van olyan ruhám, amit mástól kaptam és soha nem venném fel, mert borzasztó.
- Tessék. - adtam a kezébe a rózsaszín spagettipántos Barbie-s fölsőmet, egy zöld testhez álló miniszoknyát és átléptem a cipős szekrényemhez. - Magassarkú ugye? - tettem fel a költői kérdést, mert abban a pillanatban a kezébe adtam a fekete tűsarkúmat, aminek az oldalára egy 'i love sex' felirat volt. Nem az én stílusom.
- Na jó... - nézett döbbenten a ruhákra, én meg csak vigyorogtam ezen az arckifejezésen. - Én ezeket nem veszem fel... vetkőzni fogok. - tette le az ágyra a göncöket. Megmondom őszintén, hogy látni akartam bennük Zaynt.
- Ne már. - kezdtem el nyafogni neki, mire ő felvonta a szemöldökét.
- Nem akarod látni a szexi testem? - fogta meg a kezem és magához húzott. Szemébe néztem és egy pimasz vigyor húzódott arcára.
- Szexi? Csak szeretnéd... - bújtam ki kezei közül és átsiettem az ágyam másik felére. Zayn arca egy afféle "megbánod te ezt még" -et sugárzott, én meg széles mosollyal néztem rá. - Bújj bele a ruhákba. - mutattam az ágyon lévő kupacra, ő meg megrázta a fejét.
- De nem ám. - lépett fel az ágyamra és közelített felém. Egy ideig hagytam had jöjjön közelebb, higgye azt, hogy megadom magam. De amikor odaért és elkapott volna, elugrottam onnan, így Zayn leesett a földre. Tudtam, hogy ezért nagy büntetés fog járni, így én már menekültem is le a földszintre a többiekhez.
- Na most segítsetek. - bújtam el Liam és Danielle mögé, mert Zayn viharzott lefele a lépcsőn.
- Mit csináltál? - vigyorgott Dani, mire elröhögtem magam.
- Odaadtam neki a ruhákat, picit felpiszkáltam, majd miattam leesett az ágyról. - soroltam el, mire mindenkiből kitört a nevetés. Dani ölelésre tárta a karjait, én meg engedelmeskedtem neki. Ezt Zayn zavarta meg, mert kikapott barátnőm kezei közül és megindult velem az emeltre. - Segítség! Meg fog enni! - kiabáltam lefele és csak nevetést hallottam.
- Hogy is volt? - tett le az ágyra és ráült a csípőmre. Kezeimet leszorította a fejem mellett és fölém hajolt. Szeme sarkában összefutottak a nevetőráncok és arca vidám volt. - Szóval szerinted nem vagyok szexi? - fülemhez hajolt és egy apró csókot lehelt az érzékeny felületre, amit ma reggel készített.
- Nem. - feleltem és próbáltam erősnek tűnni, de ez ebben a helyzetben szinte lehetetlen volt. Zayn végigcsókolta a nyakam és az arcom a számat szándékosan kihagyta, így kínzott engem. Aztán feltolta a pólómat, így szabad teret nyert a hasamhoz. Egy mélyről jövő nyögés hagyta el számat mikor egy gyengéd puszit nyomott az alhasamra....





Remélem életben maradok és nem öltök meg azért, mert itt hagytam abba.. :) Szeretem az olvasóimat!♥  4 komi és + 1 feliratkozó után itt vagyok a kövivel. :**
Zsó. xx . :) ♥